Nyujtó Ferenc szelektálása, 1954-ben, vadkajszi magoncból.

Érése július második fele. Hosszúkás, lapított, mandulára emlékeztető forma, héja világos narancssárga, napos oldala pirosas pontozott.

Húsa bőlevű, zamatos, közepesen kemény, világos narancssárga, 55-60 g.

Fája közepes méretű,  felfelé törő, közepes erősségű, ritka, korán fordul termőre. K

ésőn virágzik. Részben öntermő, jó társa a Magyar kajszi, a Ceglédi arany, és a  Bergeron. Levélfoltosságra, moníliára érzékeny, sharka vírusra közepesen; fagytűrése kiváló. Főleg befőttként fogyasztják, de lekvárnak és friss fogyasztásra is kiváló.