1867. Párizsi Világkiállításon már szerepel, aranyéremmel. Szárnyalása az 1880-90-es években kezdődött, amikor is a filoxéravész miatt átvette a gyümölcs a szőlőtől a területet.

Országosan elterjedt magyar fajta, de felvidéken, Hernád völgyében és Gönc környékén csak ezt a fajtát termesztik. Fája középerős növekedésű, korán termőre fordul, bőven terem. Koronája félgömb forma. Szilvaalanyra oltva hosszabb életű. Kifejezetten jól érzi magát kötött talajon.

A legaromásabb mind közül. Moníliára és gutaütésre kevésbé fogékony. Biotermesztésre ajánlott fajta. Öntermékeny, jó pollenadó. Érése július közepe. Termése közepes 40-55g, lédús, puha, Húsa és héja is narancssárga, enyhe pírral a napos oldalán.