A cseresznye kétszikű, lombhullató, rózsavirágúak rendjébe tartozó növény. Csonthéjas, zárvatermő.

Az északi félgömb mérsékelt övén honos: Észak-Amerika, Európa és Ázsia területein. A történet szerint Anatólia ÉK-i részéről származik, az ókori görögök vitték a Római Birodalomba. i. e. 72.ben. Anatólia tulajdonképpen egy félsziget mely, Törökország része.

Nyugat – Ázsiából származik, ugyanúgy mint a meggy, viszont nem képesek egymás beporzására. Víz és munkaerő-igényes, esővel és jéggel szemben nagyon érzékeny. Olaszországtól Norvégiáig sok országban termelik.

Az összes gyümölcsfaj közül a cseresznye igényli legjobban, hogy levesős talajban legyen. Ehhez szükséges, hogy a talaj vízzáró rétege legalább 2 m-en, valamint közepes, vagy magas humusztartalommal rendelkező, lehetőleg közép-kötött vályogtalaj legyen ahová kerül. Virágai gyönyörű látványt nyújtanak.

Egyes országokban – Ázsia országai, különösen Japán – díszfaként, kizárólag a virágaiért, a látványért ültetik és évente ünnepet rendeznek annak virágzásakor –  ez a „Hanami”, azaz virágnézés. A dísz cseresznye virága dupla – a porzók is szirom alakultak, nem termő – és rózsaszín, a gyümölcséért termesztetté szimpla, és fehér.