A bodza, csete, bocfa

A lonc-félék családjába tartozó cserje, mely több, mint 2 m magasra is nőhet fajtától függően. Hosszú életű.

Napos helyet kedveli, Európa – szerte megtalálható. Jó tápanyagellátottságú talajt kedveli. Hegyek lábánál, patakok, árkok mentén is megtalálhatók. Jól termékenyül, általában öntermő. Virágzás május, termés általában szeptemberben.

Egyetlen virágernyőn több száz virágocska van, jellegzetes erős illattal. A méhek nem szeretik, nem járják. Sajnos van egy , ami nagyon szereti, és ez a fekete levéltetű a levélnyeleken és a virágernyő ágacskáin telepszik meg.

Virágát száraz időben szedjük, mikor a rajta lévő virágocskák kb. 70-80 %-a már kinyilt. Értékes virágpora könnyen lehull, ezért óvatosan rázogassuk ki belőle a bogarakat, valamint ne mossuk meg, mert akkor kárba vész. Virágát szörpnek, limonádé-jellegű italnak készítik, vagy beérett bogyóiból lekvárt főznek.

Számos jótékony hatása van. Alkalmazták megfázásra, köhögésre, lázra, influenzára, mérgezés  és székerkedés esetén, valamint idegzsába ellen.

Vértisztító, vízhajtó, hánytató,hámosító,  izzasztó,  hashajtó és köhögés- és fájdalomcsillapító hatású.

Szoptatós anyáknál serkenti a tejelválasztást.

Külsőseg pedig fertőtlenít: hatásos a hólyagoknál, tályog esetén, égéseknél, duzzanatoknál és dudoroknál. Enyhíti a fájdalmat, kitakarítja a gennyet a sebből, ezáltal enyhít, lohaszt.

Tartalmaz: cukrot, citromsavat, B – vitamint, alma- és klorogénsavat, pektint és flavonoidokat, és hatásos idegzsába ellen.

Mindig szárított virágot kell használni, mert a friss bőrpírt, vagy érzékenységet okozhat a bőrön, a nyálkahártyán.

A bogyóiból készült teát vetélés ellen alkalmazták. A pálikába áztatott érett feketebodza – szemek, segítették a hidegleléskori lázcsillapítást.

Biokertészetekben rovarűző hatásáért telepítik. Erős szagú levét a legyek és egerek távoltartására használták.

Bogyója erősen színez, fest – festőbodza – , a régiek hasznosították ezt atulajdonságát is. Kelméket, cérnákat, cserzett bőrt, valamint ritkán fát-bútort is színeztek vele.

Faanyaga is sokrétűen hasznosítható. Az idősebb vesszőkből ásó- és lapátnyeleket, fafúvós hangszereket is készítettek. A halászok hálóvarró – tűje is bodzafából készült.